Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testületének
9/2015. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Bátya Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

Székhelye: 6351 Bátya, Kossuth Lajos utca 20.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat működési területe: Bátya község közigazgatási területe.

2.§

Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.§

(1) Az Önkormányzat kör alakú bélyegzőjén „Bátya Község Önkormányzata Bátya„ felirat szerepel, közepén Magyarország címere helyezkedik el.

(2) A Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú bélyegzője közepén Magyarország címere helyezkedik el az alábbi felirattal:
a) Bátya Községi Önkormányzat Pénzügyi-és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsága,
b) Bátya Község Polgármestere,
c) Bátya Község Jegyzője Bács-Kiskun megye.

(3) A Képviselő-testület működése során a „Bátya Község Önkormányzata Bátya” feliratú kör alakú bélyegzőjét használja.

(4) A Képviselő-testület és szervei által az (1)-(2) bekezdéseken kívül használt bélyegzők lenyomatáról, valamint azok használatáról belső szabályzat rendelkezik.

4.§

(1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: http://www.batya.ucoz.hu hivatalos e-mail elérhetősége: mayorph@tolna.net.

(2) Az Önkormányzat a kéthetente megjelenő „Hírlevél”- ben tájékoztatja a lakosságot a fontosabb döntésekről.

(3) A helyben szokásos módon történő közzététel alatt a Bátyai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel értendő.

II. fejezet
A Képviselő-testület feladata, hatáskörei

5. §

(1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyeket magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak, valamint amelyeket önként vállal. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a jegyző és a Bátyai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látják el.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterre és a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek rendszeresen beszámol. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület munkaterve
6. §

(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján, a polgármester minden évben a decemberi ülésen terjeszti elő elfogadásra. Az előterjesztésben szerepeltetni kell a munkaterv tervezetébe be nem kerülő javaslatokat. A munkatervről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A Képviselő-testület munkatervének tervezetére javaslatot tehetnek:
települési képviselők,
a Képviselő-testület bizottsága,
a helyi nemzetiségi önkormányzatok,
az önkormányzati intézmények vezetői,
a jegyző.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
az ülések időpontját (hónap), helyét,
a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését)
a közmeghallgatás esetén annak időpontját (hónap).

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
a Képviselő-testület tagjainak,
a jegyzőnek,
a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
a munkatervben érintett előadóknak.

A Képviselő-testület létszáma, ülései
7. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület évente munkatervében meghatározott ütemezés szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A rendes ülést általában a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni.

(4) A Képviselő-testület a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára rendkívüli ülést tart.

(7) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél írásban kell előterjeszteni szöveges indokolással, határozati javaslattal és a javasolt napirend megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles az ülést összehívni.

(8) A polgármester sürgős, halasztást nem tűrő ügyekben, szükség szerinti időpontokban is összehívhat rendkívüli ülést.

(9) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, január hónapban előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Képviselő-testület decemberi ülésén dönt.

(10) A Képviselő-testület üléseit a Bátyai Általános Iskola ebédlőjében vagy a Bátyai Polgármesteri Hivatalban tartja.

Az ülések nyilvánossága
8. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart, illetve rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

A Képviselő-testület üléseinek összehívása
9. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi-és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a tervezett napirendeket, a napirendek előadóit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését.

(3) A Képviselő-testület ülésén előterjesztés kiosztására csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket.

(4) A rendes ülés meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(5) A rendkívüli ülés meghívóját –a sürgősség indokolásával- a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés napját megelőző napon kell kézbesíteni.
(6) Sürgős, indokolt esetben a rendkívüli ülés az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben telefonon vagy személyesen is összehívható, eltekintve az írásbeliségtől. Ez esetben az ülés összehívása történhet az értesítés napjára is, a sürgősség indokolásával. Az írásos előterjesztés ez esetben mellőzhető.

(7) A rendkívüli ülésen csak azok a napirendi pontok tárgyalhatók, amelyekre az indítvány vonatkozott.

(8) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a jegyzőt,
a napirend tárgya szerinti előadót,
a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
a napirend tárgya szerint érintett intézményvezetőt,
a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, vagy annak képviselőjét,
a napirend tárgyában illetékes Polgármesteri Hivatal ügyintézőjét,
mindazokat, akik meghívását a polgármester vagy a Képviselő-testület szükségesnek tartja.

(9) A tanácskozási joggal meghívottak közül a jegyzőnek valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.

(10) A tanácskozási joggal meghívottaknak a (9) bekezdésben foglalt kivétellel csak az ülés meghívóját, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(11) A meghívóban zárt ülésként javasolt előterjesztéseket a képviselőknek, a jegyzőnek, a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének kell megküldeni. A nemzetiségi önkormányzatok elnökei részére kizárólag a nemzetiségi önkormányzatot érintő zárt ülés előterjesztését kell kézbesíteni.

(12) A meghívó és az előterjesztések kézbesítése elektronikus formában -az érintettek által megjelölt e-mail címre-, vagy kérésre papír alapon történik.

(13) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót ki kell függeszteni a Bátyai Polgármesteri Hivatal belső és külső hirdetőtáblájára, valamint a rendes ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a „Hírlevélben”tájékoztatást kell adni.

A Képviselő-testület üléseinek vezetése
10. §

(1) A polgármester ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, vezetése, szünet elrendelése,
b) az ülésén megjelent képviselők számának, az ülés határozatképességének megállapítása, annak folyamatos figyelemmel kísérése, távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) javaslattétel a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,
d) javaslattétel az ülés napirendjére,
e) rendes ülésen: tájékoztatás a két ülés között végzett munkáról, a fontosabb önkormányzati ügyek alakulásáról, jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
f) napirendenként vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, a vita összefoglalása,
f) napirendenként a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása, a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
g) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
h) a rend fenntartása,
j) az ülés bezárása.

Az ülés határozatképessége
11. §

(1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz –  4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

A jegyzőkönyv-hitelesítő
12. §

(1) A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére az ülés vezetője tesz javaslatot.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésen megjelent két képviselő lehet, személyükről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

Az ülés napirendje
13. §

(1) A napirend sorrendje:
A polgármester tájékoztatója a két ülés között végzett munkájáról, a fontosabb önkormányzati ügyek alakulásáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
munkatervben szereplő napirendek
rendelet tervezetek
sürgősséggel tárgyalandó indítványok
más napirendek
Egyebek (Kérdések, interpellációk).

(2) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

Tanácskozás rendje
14. §

(1) A napirendi pont tárgyalásakor először a napirend előadóját illeti meg a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A vitát megelőzően az illetékes bizottság elnöke –távollétében képviselő tagja- nyilatkozik az előterjesztésről és ismerteti a bizottság javaslatát.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.  

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonja a szót.

(7) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc.

(8) Bármikor szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(9) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kivéve a személyes érintettség bejelentését.

(10) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek, amelyet indokolni kell. A módosító, kiegészítő javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását.

(11) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig az bármikor vissza is vonhatja.

(12) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(13) A képviselő-testületi ülésen a megjelent hallgatóság tagjai részére a hozzászólást a polgármester engedélyezi. Amennyiben a polgármester a hozzászólást nem engedélyezi, akkor a képviselő-testület bármely képviselő indítványára vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(14) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(15) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

(16) A polgármester:
a)  figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
b) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót.

(17) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, jelen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, a levezető elnök rendre utasítja.

(18) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás   folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.

Személyes érintettség
15. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.

A döntések meghozatala
16. §

(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító, kiegészítő javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a Képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

(4) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell megismételni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(5) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.

(6) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(7) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges. A minősített többséggel eldöntető ügyeket az Mötv. állapítja meg.

(8) A szavazás nyílt vagy titkos.

(9) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(10) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(11) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(12) A titkos szavazás előkészítésével, lebonyolításával és a titkos szavazás eredményének megállításával kapcsolatos teendőket a Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság látja el.

(13) Ha a Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság bármely okból nem tudja a titkos szavazást lebonyolítani, a Képviselő-testület a polgármester javaslatára 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(14) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát, kezdetét és végét,
b) a bizottság jelen lévő tagjainak nevét, aláírását,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.

(15) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(16) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a polgármester vagy bizottság indítványozza, valamint a jogszabályban előírt egyéb esetekben.

(17) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(18) A szavaztok összeszámlálása után a polgármester megállapítja az „igen”, „nem”, és tartózkodás” számát, majd kihirdeti a döntést.

(19) Ha a szavazása eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő kérésére meg kell ismételni.
    
A Képviselő-testület döntései
17. §

A Képviselő-testület döntései:
önkormányzati rendelet,
határozat,
normatív határozat.

Önkormányzati rendeletalkotás
18. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
polgármester,
alpolgármester,
települési képviselő,
Képviselő-testület bizottsága,
jegyző,
nemzetiségi önkormányzat.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel az állandó bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő.

(4) A Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújtható be a költségvetéssel, zárszámadással és az SZMSZ-szel kapcsolatos rendeletek és azok módosításai.

(5) A Képviselő-testület az önkormányzati rendeletalkotást megelőzően a települési rendezési terv, a helyi építési szabályzat vonatkozásában írja elő a társadalmi egyeztetést.

(6) Az (5) bekezdés esetén a rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Bátyai Polgármesteri Hivatal hirdetőjén. A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Bátyai Polgármesteri Hivatalba. A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

(7) A rendelet-tervezetet indokolással együtt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(8) A rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Bátya Község Önkormányzata Képviselő testületének
…… /20… (….hó….nap) önkormányzati rendelete
a …..(rendelet címe)- ról/-ről.

(9) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével nyilvántartást vezet.

(11) A rendelet a Bátyai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

Határozat
19. §

(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület által hozott határozat megjelölése:
(……/20….. Kt. számú határozat).

(3) A határozat magába foglalja:
a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
a döntés végrehajtásának határidejét
a végrehajtásért felelős megjelölését,
a pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését,
a határozatról értesítendők körét.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a jegyzőkönyv-hitelesítőkről,
a napirend meghatározásáról,
az ügyrendi kérdésekről,
a képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,
tájékoztatás tudomásul vételéről,
név szerinti szavazás elrendeléséről.

(5) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(8) A jegyzőkönyv aláírása előtt, halasztást nem tűrő esetekben a végrehajtásban érintettet előzetesen tájékoztatni kell az elfogadott határozat tartalmáról.