Április 1.
Bátya Község Önkormányzata
Közbeszerzési Szabályzata
Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi közbeszerzési szabályzatot adja ki:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat célja
E szabályzat célja, hogy ─ a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (továbbiakban: Kbt.) foglalt szabályok keretei között─ megállapítsa azokat a sajátos helyi szabályokat, melyeket Bátya Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) költségvetésének terhére megvalósított közbeszerzések során alkalmazni kell.
A szabályzat hatálya
(1) A szabályzat tárgyi hatálya az Önkormányzat által megvalósított közbeszerzésekre terjed ki.
(2) A szabályzat személyi hatálya az Önkormányzat által lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárásokba bevont ─előkészítő, lebonyolító, döntést hozó─ személyekre, szakértőkre terjed ki.
(3) A közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a Kbt.-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mindenkori értékhatárt.
Az Önkormányzat jogállása
Az Önkormányzat a Kbt. alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő, és mint ilyen szervezet, a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések során a Kbt. rendelkezéseinek maradéktalan betartására kötelezett.
A szabályzat alapelvei
(1) A közbeszerzési eljárásban az Önkormányzat köteles biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
(2) Az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani a gazdasági szereplők számára.
(3) Az Önkormányzatnak a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
5. A közbeszerzési szabályzat
Közbeszerzési eljárásonként, annak megindítása előtt a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően felülvizsgálni az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát. A Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó amennyiben a hatályos Közbeszerzési Szabályzatban jogszabálysértést, ellentmondást tapasztal azt köteles haladéktalanuk írásban jelezni a jegyző és a polgármester felé.
A közbeszerzési eljárások résztvevői és feladataik
(1) Az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében a polgármester jogosult az eljárást érintő minden olyan döntés meghozatalára, amelyet jelen szabályzat nem utal más személy, szerv hatáskörébe.
(2) Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) jogosult
a beszerzés becsült értékének meghatározására;
az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és dokumentáció elfogadására;
az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás tartalmát érdemben befolyásoló módosítások és ezáltal a módosított dokumentumok elfogadására.
(3) A polgármester jogosult
a kiegészítő tájékoztatások jóváhagyására;
a hiánypótlási felszólítások és felvilágosítás kérések jóváhagyására;
irreálisan alacsony ár tekintetében az indokolás kérés jóváhagyására;
az előkészítő/bírálóbizottság javaslata alapján a felhívás és dokumentáció olyan jellegű módosításának elfogadására, amely azt érdemben nem befolyásolja, azonban erről az elfogadásról és a módosított dokumentumokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell;
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokban a tárgyalások megkezdését megelőzően azon ajánlattevők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására, amelyről később a képviselő-testületet írásban tájékoztatni kell;
az eljárás eredményének megállapítására és jóváhagyása.
(4) A Bírálóbizottság:
Az Önkormányzat a Kbt. 27. § (4) bekezdése alapján 3 tagú Bírálóbizottságot hoz létre.
A Bírálóbizottság tagjai:
közbeszerzési és jogi szakértelmet biztosító személy: közbeszerzési eljárásonként a közbeszerzési eljárásba bevont Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó,
pénzügyi szakértelmet biztosító személy: a Bátyai Polgármesteri Hivatal gazdálkodási ügyintézője,
a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személyt közbeszerzési eljárásonként –figyelemmel a közbeszerzés tárgyára- a polgármester jelöli ki.
A Bírálóbizottság összetétele megegyezhet az Előkészítő Bizottság összetételével.
A Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök vezeti a bíráló bizottság üléseit, és tartja a kapcsolatot a polgármesterrel.
(5) A Bizottság feladata:
a felhívás és dokumentáció módosításának szükségessége esetén javaslattétel a módosításokra;
kiegészítő tájékoztatás megadása (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó , műszaki és pénzügyi szakember);
az ajánlatok bontása (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó );
az ajánlatok áttekintése a bíráló bizottság munkájának előkészítése céljából (közbeszerzési szempontú áttekintés: Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó, jogi szempontú áttekintés: Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó, pénzügyi szempontú áttekintés: pénzügyi szakember, szakmai szempontú áttekintés: műszaki szakember)
a hiánypótlási felhívás tervezetének előkészítése (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó );
a beérkezett hiánypótlások áttekintése (közbeszerzési szempontú áttekintés: Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó , jogi szempontú áttekintés: Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó, pénzügyi szempontú áttekintés: pénzügyi szakember, szakmai szempontú áttekintés: műszaki szakember);
adott esetben a tárgyalások lebonyolítása (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó);
írásbeli szakvélemény és döntési javaslatot készítése és aláírása
döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó polgármester részére. Amennyiben a döntési javaslat az eljárás eredménytelenségére vonatkozik, tartalmaznia kell az esetleges megismételt eljárásra vonatkozó javaslatot is.
az ajánlatkérő döntését követően összegezés megküldése ajánlattevők/ részvételre jelentkezők részére (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó );
a szerződéskötés előkészítése és megszervezése (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó);
az eljárás eredményéről szóló tájékoztató elkészítése, annak feladása a Közbeszerzési Értesítőben/ Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank) (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó );
a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt képviselő személy támogatása, információnyújtás (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó ).
A Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége (ide nem értve a tanácskozási joggal rendelkező tagot) jelen van. A szakvélemény és döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok (ide nem értve a tanácskozási joggal rendelkező tagot) több mint felének támogatása szükséges.
A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely szavazás esetén tartalmazza annak eredményét és a szavazatok számát is.
A Bizottság mandátuma a szerződéskötéssel, illetve a jogorvoslati eljárás lezárultával szűnik meg.
(6) Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó:
Az Önkormányzat az Európai Uniós forrásból származó közbeszerzési eljárás lefolytatásához, a megfelelő közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadót kell igénybe vennie. A Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó az előkészítő bizottság tagja. A Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó a bíráló bizottság közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagjának megválasztható.
A Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó szakértelmével elősegíti a közbeszerzési eljárás törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását.
A Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg, a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a vele megkötött szerződésben meghatározott módon felel.
Nyilatkozattétel összeférhetetlenségről
(1) A közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve lefolytatásában az Önkormányzat nevében részt vevő személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. szerinti összeférhetetlenség.
(2) Akinek személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve keletkezett, az köteles az eljárásban való részvételét haladéktalanul megszüntetni.
A közbeszerzések csoportosítása, beszerzési érték
(1) Uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések (Kbt. MÁSODIK RÉSZ)
(2) Nemzeti eljárásrend: uniós értékhatárt el nem érő és egyben nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések (Kbt. HARMADIK RÉSZ)
(3) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetve kínált – áfa nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (továbbiakban: becsült érték) tekintettel a Kbt.-ben foglaltakra.
(4) A Kbt. alapján amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelés vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásakor az összes rész értékét figyelembe kell venni.
(5) A becsült érték kiszámítása során a mindenkor hatályos Kbt. szabályai szerint kell eljárni, különös tekintettel annak összeszámítására vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezéseire.
A közbeszerzési eljárás indításának feltételei
A közbeszerzési eljárást megindítani akkor lehet:
ha az Önkormányzat éves költségvetésében biztosított a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezetet, vagy megfelelő biztosíték van arra, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll;
ha az Önkormányzat támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére.
II. fejezet
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA
A közbeszerzési terv
(1) Az Önkormányzat éves költségvetésének elfogadását követően, de legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig a költségvetésben foglalt feladatok figyelembe vételével a jegyző elkészíti az Önkormányzat éves közbeszerzési tervét. Az egyes közbeszerzési eljárások megkezdése előtt a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó áttekinti az adott évi közbeszerzési tervet, és szükség esetén módosító javaslattal él a jegyző felé.
(2) Az éves közbeszerzési tervben fel kell tüntetni a közbeszerzés tárgyát és besorolását (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió), irányadó eljárásrendet, tervezett eljárási típust, az eljárás megindításának tervezett időpontját.
(3) Az Önkormányzat éves közbeszerzési tervét a képviselő-testület hagyja jóvá minden év március 31. napjáig a polgármester előterjesztése alapján.
(4) A jegyző gondoskodik a közbeszerzési tervnek, valamint annak módosításának (módosításainak) elfogadását követően haladéktalanul történő közzétételéről az Önkormányzat saját honlapján.
(5) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az önkormányzat indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
(6) Az Önkormányzat a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet a közbeszerzési eljárást megelőzően, módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A módosított tervet is be kell nyújtani a képviselő testületnek jóváhagyásra.
(7) A módosításról a polgármester gondoskodik a képviselő-testület döntése alapján, a szervezeti egység vezetőjének írásbeli indokolással ellátott kezdeményezését követően.
(8) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban szereplő közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
Előzetes összesített tájékoztató
Az előzetes összesített tájékoztatót a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó készíti el, amennyiben a Kbt.-ben foglalt feltételek fennállnak, és gondoskodik annak közzétételéről.
Az eljárás előkészítése
(1) A közbeszerzési eljárás megindításának feltétele a beszerzési igény összeállítása.
(2) A pénzügyi ellenjegyző igazolja azt, hogy a beszerzés során kötendő szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet (költségvetési forrás) rendelkezésre áll, illetőleg, hogy a teljesítés időpontjában a fedezet rendelkezésre fog állni.
(3) A jegyző az igénybejelentést ellenőrzi és annak teljessége esetén a polgármester létrehozza az előkészítő bizottságot.
(4) Az előkészítő bizottság által kidolgozott felhívást és dokumentációt jóváhagyásra a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.
Részvételi/ajánlati, ajánlattételi felhívás
Az eljárást megindító felhívást és a dokumentációt az előkészítő bizottság készíti el, és a képviselő-testület hagyja jóvá.
Az ajánlatok benyújtása
(1) Az ajánlatokat lezárt, sértetlen borítékban kell leadni abban az esetben is, ha azt az ajánlattevő személyesen nyújtja be.
(2) Az ajánlattevő részére – amennyiben ajánlatát személyesen vagy megbízott személy útján nyújtja be – az ajánlat átvételéről elismervényt kell adni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az ajánlattevő nevét, az átvétel időpontját, az átvevő nevét és kézjegyét.
(3) A beérkezett ajánlatok borítékjához csatolni kell az átvételi elismervényt.
(4) A beadási határidőn túl beérkezett ajánlatok érvénytelenek, a további eljárásban nem vehetnek részt. Ilyen esetben az ajánlatot tartalmazó borítékot felbontani nem szabad.
Az ajánlatok bontása
(1) Az ajánlatokat a bíráló bizottság erre kijelölt tagja bontja fel. Az ajánlatok bontása a felhívásban meghatározott helyen és időben kezdődik, és mindaddig tart, amíg az utolsó határidőben érkezett ajánlat felbontásra kerül. A bontáson az ajánlatkérő nevében eljáró személy ismerteti az ajánlattevő nevét, címét (lakóhelyét, székhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatkérő képviselője az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását nem kéri, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).
(2) Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A bontási jegyzőkönyvet a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó készíti el. A jegyzőkönyvet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az ajánlattevők részére. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a közbeszerzési eljárás tárgyát;
a bontás helyszínét és időpontját;
az ajánlattevők nevét és címét;
az ajánlatok elbírálásra kerülő, főbb számszerűsíthető tartalmi elemeit
valamennyi – a hatályos Kbt. által- előírt kötelező tartalmi elemet.
(3) A bontási jegyzőkönyv mellékletét képezi a bontáson felvett jelenléti ív. Ha az ajánlatok bontásán a jelen lévő, Kbt. szerinti személy kéri, az ajánlat megismerését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen az ajánlatokban elhelyezett felolvasó lapokba.
Az ajánlatok elbírálása
(1) Az ajánlatok elbírálása során a bíráló bizottság feladata az ajánlatok tartalmi és formai ellenőrzése, továbbá annak vizsgálata, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bizottság köteles követni az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott értékelési részszempontok, szorzószámok, pontok alsó és felső határa szerinti értékelési eljárást is.
(2) A bíráló bizottság közbeszerzési és jogi szakértelemmel rendelkező tagja (Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó ) összeállítja a hiánypótlási felszólítást, a felvilágosítás kérést és esetlegesen a kirívóan alacsony árra vonatkozó indokolás kérést és azt a polgármesternek jóváhagyásra megküldi. A fenti dokumentumok ajánlattevőknek történő megküldésére a jóváhagyást követően van lehetőség.
(3) Az ajánlatok áttekintése/értékelése alapján a bíráló bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó polgármester részére, melyben állást foglal arról, hogy a felhívásban és a dokumentációban foglaltakat figyelembe véve
mely ajánlat és milyen okból érvénytelen;
összességében melyik a legelőnyösebb érvényes ajánlat vagy melyik ─minden szempontból érvényes─ ajánlat tartalmazza a legalacsonyabb vállalási összeget;
a beérkezett ajánlatok értékelése sorrend szerint hogyan alakult;
az eljárás részben vagy teljes egészében eredményes vagy eredménytelen.
Az eljárást lezáró döntés meghozatala
Az ajánlatok érvényességére, illetve az eljárás eredményére vonatkozó ajánlatkérői döntést a polgármester hozza meg a bírálóbizottság javaslatának figyelembe vételével, amelyet bíráló bizottsági javaslatot a bíráló bizottság elnöke terjeszt a polgármester elé. A polgármesternek a bírálóbizottság javaslatától eltérő döntését köteles írásban megindokolni.
III. fejezet
AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁT KÖVETŐ FELADATOK
Az eredményhirdetés
(1) A jegyző vagy adott esetben a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó az eljárást lezáró döntés alapján köteles elkészíteni a jogszabályban meghatározott minta szerinti összegezést és azt a Kbt.-ben előírtak szerint megküldeni az ajánlattevők részére.
(2) Az eljárás eredményéről, illetve eredménytelenségéről szóló ─ a jogszabályban meghatározott minta szerinti ─ tájékoztató(ka)t a jegyző vagy adott esetben a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó készíti el, és gondoskodik annak a Kbt.-ben előírtak szerinti hirdetményi megjelentetéséről.
A közbeszerzési szerződés megkötése és teljesítése
(1) Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) megkötésére a Kbt. előírásai szerint, a polgármester döntésének megfelelően kerülhet sor.
(2) A közbeszerzési szerződés aláírására a kiadmányozás szabályai az irányadóak.
(3) A közbeszerzési szerződésben kötelező tartalmi elemként ki kell kötni, hogy a szerződés teljesítése során a közbeszerzési szerződés kötelezettje tűrni köteles a szükségesnek tartott, a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését az illetékes szakbizottság követi nyomon.
(4) A közbeszerzési szerződés módosítása kizárólag a Kbt.-ben meghatározott okból kezdeményezhető. A közbeszerzési szerződés módosítására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell a módosítás indokait, a törvényi előfeltételek fennállását megalapozó körülményeket, és a szerződés módosításának tervezetét.
(5) A közbeszerzési szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt a jegyző és a polgármester által tett javaslat alapján.
(6) A közbeszerzési szerződés módosításáról szóló, jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetménynek a módosítás megtörténtéről számított 5 munkanapon belül történő elkészítéséről és közzétételéről a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó gondoskodik.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatos feladatok
(1) Az Önkormányzat közbeszerzési eljárását érintő, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indult jogorvoslati eljárásról a polgármester haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül – írásbeli véleményének csatolásával – köteles a képviselő-testület tagjait tájékoztatni. Ezen túlmenően is köteles a polgármester a Kbt. szerinti határidőben valamennyi szükséges eljárási cselekményt megtenni (pl. a Közbeszerzési Döntőbizottság részére iratcsatolás, nyilatkozattétel, stb.)
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, a közbeszerzési eljárás további vitelére vonatkozó – a bíráló bizottság által előkészített és véleményezett – döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) Az eljárás további vitelére vonatkozó ajánlatkérői döntést a képviselő-testület hozza meg.
Az éves statisztikai összegzés és az ajánlatkérő adataiban történő változások bejelentése
(1) Az Önkormányzat nevében az önkormányzat éves beszerzéseiről Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó készít éves statisztikai összegzést, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni.
(2) Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó köteles az Önkormányzat, mint ajánlatkérő adataiban történt változást a Közbeszerzési Hatóság felé 30 napon belül bejelenteni a Kbt. szerint.
IV. fejezet
A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE
(1) A közbeszerzésekkel, illetőleg a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos belső ellenőrzési feladatok végzése során a hatályos jogszabályokban meghatározott, a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
(2) Évente legalább egy közbeszerzési eljárást az éves belső ellenőri tervben szerepeltetni kell.
V. fejezet
KÖZZÉTÉTELRE ÉS DOKUMENTÁLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A dokumentálás rendje
(1) Minden közbeszerzési eljárást ─annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig─ írásban kell dokumentálni.
(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
Közzétételi kötelezettség
A Kbt. alapján az Önkormányzat köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját honlapján – közzétenni:
a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv módosításának elfogadását követően haladéktalanul;
b) a Kbt. alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;
c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;
d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;
e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő tíz napon belül;
f) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg.
A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.
Iratbetekintés
A települési önkormányzati képviselő a közbeszerzési eljárás bármely iratába –ide nem értve az irattervezeteket – betekinthet, melynek tényéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet iktatva, az eljárás iratanyagához kell csatolni. Folyamatban levő és lezárt közbeszerzési eljárásnál a jegyzőkönyvet a közbeszerzési referens készíti. Az iratbetekintés alatt a jegyzőkönyv készítő végig a helyszínen kell legyen. Az iratokról másolatot készíteni tilos.
VI. fejezet
AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, ILLETŐLEG AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK ÉS SZERVEZETEK FELELŐSSÉGI KÖRE
26.
(1) A közbeszerzési eljárásban a Kbt. alapelveinek, továbbá a Kbt. és végrehajtási rendeleteinek érvényesülését, valamint a jelen szabályzatban foglaltak betartását az ajánlatkérő nevében eljárónak, valamint a közbeszerzési eljárás megvalósításába bevont személyeknek és szervezeteknek biztosítania kell.
(2) Az ajánlatkérő nevében eljárók közbeszerzési eljárással kapcsolatos felelősségére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(3) Jelen szabályzatban kijelölt feladatok végrehajtója felelősséggel tartozik az alábbiak szerint:
a) A közbeszerzési eljárás megvalósításában résztvevő hivatali köztisztviselőnek a közbeszerzési eljárással kapcsolatos felelősségére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy feladatait és felelősségét a jegyző a munkaköri leírásban rögzíti.
b) A közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában, az egyes jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során bevont külső személy, illetve szervezet polgári jogi felelősséggel tartozik a közbeszerzési eljárás során a Kbt. és annak végrehajtási rendeletei, valamint a jelen szabályzatban foglaltak betartásáért. Felelősségét és helytállási kötelezettségét a vele kötött szerződésben rögzíteni kell.
(4) Az egyes közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a jegyző jogosult utasításban külön felelősségi rendet megállapítani.
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27.
(1) Ez a szabályzat 2016. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított közbeszerzési eljárásokra kell először alkalmazni.
(2) Jelen szabályzatot Bátya Község Önkormányzata Képviselő- testülete 28/2016. Kt. sz. határozatával fogadta el.
(3) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Bátya Község Önkormányzata Képviselő-testülete 85/2014. Kt. sz. határozatával jóváhagyott, 635-1/2015. iktatószámú, 2014. szeptember 16. napjától érvényes Közbeszerzési Szabályzata hatályát veszti.
Bátya, 2016. március 31.
Zsebics Ilona
polgármester
Megismerési nyilatkozat
Bátya Község Önkormányzata 2016. április 1. napjától hatályos Közbeszerzési Szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani
Név Munkakör Dátum Aláírás
