Normatív határozat

20. §

A Képviselő-testületet normatív határozatot hoz intézményeinek alapító okiratának elfogadásáról,

annak módosításáról és az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elfogadásáról,

módosításáról.

A jegyzőkönyv

21. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) a képviselő kérése alapján szó szerinti hozzászólást.

(4) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni (eredeti,

munkapéldány). A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli.

(5) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint két fő

jegyzőkönyv-hitelestő írja alá.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület jegyzőkönyveibe

és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A

jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A választópolgárok

részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat

megismerhetőségét biztosítani kell.

Előterjesztés

22. §

(1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet indokolással, valamint a határozati javaslat indokolással.

(2) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, kivéve a 9. § (6) bekezdésében

foglalt eseteket.

(3) A napirend előterjesztője lehet:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselő,

d) képviselő-testület bizottsága

e) jegyző,

f) képviselő-testület által meghatározott személy.

(4) Az előterjesztés tartalmazza -kivéve a tájékoztató és a beszámoló-:

a) az előterjesztő nevét,

b) a képviselő-testületi ülés időpontját, típusát

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztés előzményeit, korábban hozott Képviselő-testületi döntések, azok

végrehajtásával kapcsolatos információk,

e) a téma ismertetése,

f) a jogszabályi környezetet,

g) azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek a döntést indokolják,

h) anyagi kihatású döntésnél a költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

i) az előterjesztés elkészítésében résztvevők megnevezését, véleményét,

j) előterjesztő megnevezését, aláírását,

k) határozati javaslatot, rendelet tervezetet.

(5) Határozati javaslatnak:

a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,

c) rendelkezni kell az ugyanebben a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozatok

sorsáról,

d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,

e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.

(6) Az előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős.

(7) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő

kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve

előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.

(8) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, aki az előterjesztés

megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

(9) A bizottság az előterjesztésre vonatkozó véleményeit, javaslatait legkésőbb a képviselő-testületi

ülésen a napirendi pont vitájakor terjeszthetik elő.

Sürgősségi indítvány

23. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az

előterjesztések között nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

(3) A sürgősségi indítványt, ha azt nem a polgármester teszi írásban, a polgármesterhez kell

benyújtani, írásban az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés sürgősségi napirendre

vételéről, egyszerű szótöbbséggel. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés

napirendi javaslataként kell kezelni.

Kérdés, interpelláció

24. §

(1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési,

előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a

bizottság elnökéhez önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre a

megkérdezett az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

(3) A kérdéseket a képviselő a képviselő-testületi ülésen az „Egyebek” napirendi pontban teheti fel.

(4) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó minden

ügyben magyarázat kérés céljából a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a

jegyzőhöz interpellációt intézhet, amelyre a megkérdezett az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül

írásban- érdemi választ kell adni.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban

bejelenteni.

(6) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét

b) interpelláció tárgyát.

(7) Sürgős esetben a polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető.

(8) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell

nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(9) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő

nyilatkozik. Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület

vita nélkül dönt az elfogadásáról. Ha a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott

választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy bizottságára bízza. A vizsgálat eredményéről a soron

következő rendes ülésen a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Közmeghallgatás

25. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás

keretében lehetővé teszi a választópolgárok, a helyben érdekelt közösségek, a társadalmi szervezetek

képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket,

tegyék meg javaslataikat.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a Bátyai

Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal és a közmeghallgatás

időpontját megelőzően kiadott „Hírlevél”-ben is tájékoztatni kell.

IV. fejezet

A települési képviselő

26. §

(1) A települési képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg

és kötelezettségek terhelik.

(2) A települési képviselő:

a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában,

b) köteles írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a jegyzőnek az ülés előtt bejelenteni, ha a

Képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni,

c) köteles írásban vagy szóban a bizottság elnökének vagy a jegyzőnek az ülés előtt bejelenteni,

ha  bizottsági  ülésen nem tud részt venni és a bizottság tagja,

d) köteles a vele szemben felmerült érintettségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt

bejelenteni,

e) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységére,

f) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, önszerveződő közösségekkel.

(3) A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított

mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(4) Az a települési képviselő, aki nem jelenti be távolmaradását, az adott hónapra tiszteletdíjra nem

jogosult.

A Képviselő-testület bizottságai

V. fejezet

27. §

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamit

ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

Állandó bizottság

28. §

(1) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi -és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság,

létszáma: 3 fő.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.

(3) Az állandó bizottság tagjainak névsorát, valamint feladat-és hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A Pénzügyi-és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság ellenőrzi és tartja nyílván a képviselői

vagyonnyilatkozatokat, és vizsgálja az összeférhetetlenségi okokat.

(5) A Pénzügyi –és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával terjeszthető elő:

a) a költségvetési rendeletéről és annak módosításáról szóló előterjesztések,

b) a zárszámadási rendeletről szóló előterjesztések,

c) a vagyonrendeletről szóló előterjesztések,

d) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról szóló

előterjesztés.

Ideiglenes bizottság

29. §

(1) A Képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az

ideiglenes bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a Képviselő-testületnek. A

beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(2) Az ideiglenes bizottság feladat különösen:

a) esetenként jelentkező feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

a) dönt a bizottság elnevezéséről,

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c) meghatározza a bizottság feladat-és hatáskörét,

d) dönt működésének időtartamáról.

(4) Az ideiglenes bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.

A bizottságok működésének szabályai

30. §

(1) A bizottságok működésére, összehívására, meghívójára, üléseire és jegyzőkönyvére a Képviselő-

testület működésénél rögzített megfelelő szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha ez a rendelet másként

nem rendelkezik.

(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság

legidősebb tagja hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(4) A bizottság üléseit a Képviselő-testületi üléseket megelőzően tartja.

(5) A bizottság elnöke a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt írásban legalább 3 nappal

megküldi a bizottság tagjainak.

(6) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, a jegyzőt, a

napirend által érintett köztisztviselőt, valamint akit az elnök szükségesnek tart.

(7) A polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a jegyző javaslatot tehet valamely a

bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a legközelebbi

ülés elé terjeszti.

(8) A bizottság a feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntéseit nyílt szavazással hozza. A

javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(9) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatokat külön-külön a naptári év elejétől

kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A bizottság által hozott határozat

megjelölése:

(10) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke, egy jegyzőkönyv-hitelesítő

és a jegyző ír alá.

(11) A Képviselő-testület ülésén a bizottság döntéseiről a bizottság elnöke, vagy az ülésen jelen lévő

bizottsági tag ad tájékoztatást.

(12) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(13) A bizottság tagjai:

sorszám/év a bizottság elnevezéséből alkotott mozaikszó sz. határozat.

a) részt vesznek a bizottság ülésein,

b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében,

c) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.